Sas Andor
| Sas Andor | |
| Született | Spitzer Andor 1887. január 22. Budapest |
| Elhunyt | 1962. augusztus 23. (75 évesen) Pozsony |
| Állampolgársága | |
| Nemzetisége | magyar |
| Szülei | Spitzer Lipót Grünfeld Júlia |
| Foglalkozása | történész, irodalomtörténész, pedagógus |
| Sablon • Wikidata • Segítség | |
Sas Andor, született Spitzer Andor[1] (Budapest, 1887. január 22.[2] – Pozsony, 1962. augusztus 23.) történész, irodalomtörténész, tanár, egyetemi docens.
Élete
[szerkesztés]Budapesten született Spitzer Lipót vasúti hivatalnok és Grünfeld Júlia (1862–1925)[3] gyermekeként. Az egyetemet Budapesten végezte, ahol Babits Mihály, Juhász Gyula, Balázs Béla mellett tagja volt a Négyesy-szemináriumnak, majd Németországban tanult. A Hatvany család nevelője volt.
1919-ben a Tanácsköztársaság idején Budapesten főiskolai tanárrá nevezték ki, emiatt később nem kapott állami munkahelyet. Rövid ideig Bécsben élt, majd 1920-ban Csehszlovákiában telepedett le. Előbb Munkácson a kereskedelmi akadémián, majd 1932-től Pozsonyban volt tanítóképzői, 1939-től magyar gimnáziumi tanár. Tagja volt a Galilei Körnek, a Csehszlovák ĺrószövetségnek és egyik alapítója a Csehszlovákiai Magyar Tudományos, Irodalmi és Művészeti Társaságnak. 1939–1945 között bujkálni kényszerült.
Az 1920–30-as években történeti tanulmányokat, gazdaságtörténeti dolgozatokat publikált. 1948 után elsősorban ismeretterjesztéssel foglalkozott. 1950-től haláláig a pozsonyi Pedagógiai Főiskola, majd a Comenius Egyetem magyar tanszékének vezetője.
Cikkei az Athenaeumban, az Egyetemes Philologiai Közlönyben, a Huszadik Században, a Nyugatban, a Századunkban, a Magyar Figyelőben, a Magyar Újságban, 1948 után elsősorban az Új Szóban, a Fáklyában, a Szabad Földművesben és az Irodalmi Szemlében jelentek meg. Emlékét elsősorban tanítványai és pályatársai Turczel Lajos, Szalatnai Rezső és Szeberényi Zoltán ápolják.
Sírja a pozsonyi csalogányvölgyi temető XIV. parcellájában van.
Elismerései
[szerkesztés]
Művei
[szerkesztés]- Hölderlin Frigyes; Franklin Ny., Bp., 1909
- Szabadalmas Munkács város levéltára. 1376–1850. A régi városi archívum történetének, anyagának és csoportosítási rendjének ismertetése; Grünstein Ny., Munkács, 1927
- Beregi szálfák útja Munkácstól Danzigig. A munkácsi uradalom exportvállalkozása a napoleoni háborúk idején 1796–1803; Grünstein Ny., Mukačevo-Munkács, 1928
- Egy magyar nagybirtok történetéhez. A Schönborn-uralom a 18. században; Századunk, Bp., 1931 (A "Századunk" könyvtára)
- 1937 Riedl Szende hídverési kísérlete a cseh és magyar szellemiség között a Bach-korszak Prágájában 1854–1860
- 1953 Történelmi és irodalmi tanulmányok. Pozsony
- 1954 Balassi Bálint. Fáklya IV/12, 7-10.
- Magyar humoristák. Petőfi Sándor, Jókai Mór és mások vidám írásai. Gyűjtemény; sajtó alá rend., bev. Sas Andor; Csehszlovákiai Magyar Kiadó, Bratislava, 1955
- Egy kárpáti latifundium a hűbéri világ alkonyán. A munkácsi Schönborn-uradalom társadalmi és gazdasági viszonyai a XIX. század első felében; Magyar Kiadó, Bratislava, 1955
- A koronázó város. A bécsi kongresszustól a nagy márciusig. 1818–1848; Gondolat, Bp., 1973
- 1991 A szlovákiai zsidók üldözése (1939–1945); inː Irodalmi Szemle, 34/6, 565-576.
- A szlovákiai zsidók üldözése. 1939-1945; szöveggond., szerk. Csanda Gábor; Kalligram, Pozsony, 1993
- Pozsony, az egykori koronázó város. A bécsi kongresszustól a nagy márciusig, 1815–1848; szöveggond., képvál., szerk. Kövesdi János; 2. bőv. kiad.; Pannónia, Pozsony, 1995
- A pozsonyi zsidóság 18. és 19. századi jog- és gazdaságtörténetéhez. 2005, Fórum Társadalomtudományi Szemle 7/4, 269-284.
T. G. Masaryk, Edvard Beneš és Kamil Krofta műveit fordította magyarra.
Jegyzetek
[szerkesztés]- ↑ 120799/903. sz. belügyminiszteri leirat.
- ↑ Születési bejegyzése a Pesti Izraelita Hitközség születési akv. 139/1887. folyószáma alatt. (Hozzáférés: 2019. november 8.)
- ↑ Spitzer Lipótné Grünfeld Júlia halotti bejegyzése a Budapest V. kerületi polgári halotti akv. 434/1925. folyószáma alatt. (Hozzáférés: 2019. november 8.)
Források
[szerkesztés]- 1963 Irodalomtörténeti Közlemények 67/3 (Szalatnai Rezső)
- Párkány Antal 1975: Sas Andor helye a csehszlovákiai magyar kulturális életben
- Életrajzi lexikon
- A (cseh)szlovákiai magyar művelődés története 1918–1998
- A Bibliotheca Hungarica (cseh)szlovákiai magyar könyvgyűjteményének bibliográfiája (1918–2000)
- Bibliografia k dejinám Slovenska (Literatúra vydaná do roku 1965)
- A kárpátaljai magyarság történeti kronológiája 1918–1944